Keresés

2017. ápr. 9.

Írók kérdőíve


Pár napja kering az interneten az írók körében ez az írói kérdőív, és megtetszett. Hogy pontos legyek, Daremo oldalán a Papírfecnis fiók blogján olvastam, és úgy gondoltam, hogy jómagam is válaszolok a feltett kérdésekre. Remélem, tudok újdonsággal szolgálni az olvasóimnak.
Jövőhét folyamán hozok egy beszámolót arról, hogy április elsején részt vettem az Imádom a könyveket facebook csoport által megrendezett Író * Blogger * Olvasó - Egy helyen címet viselő rendezvényén. Ez számomra egy teljesen új élmény volt, hiszen mint szerző jelentem meg az eseményen. Részletekkel a jövőhéten találkozhatok itt a blogon.



Akkor most következzen az Írók kérdőívének kérdései, és a válaszaim:

1.) Milyen műfajban szoktál írni (novella, vers, regény, blog stb.)?

Mint a legtöbben tudjátok egyszerre több dologgal is foglalkozom, így ez az életforma az írásaimnál is megtalálható. Szinte minden műfajban alkottam már valamit. Ezen az oldalon leginkább a fantasy regényemet osztom meg, illetve felkerültek a novelláim, prózáim és verseim is. 

2.)  Milyen zsánerekben és témákban szoktál írni?

Amikor elkap ihlet, akkor nem arra gondolok, hogy mit szeretnék írni, hanem azt gépelem le, ami épp megjelenik a lelki szemem előtt. Szóval, a téma és a zsáner nálam nem tudatos döntés, inkább egy felsőbb hatalomé.

3.) Mióta írsz?

Még sem írni, sem olvasni nem tudtam, de már apróbb verseket költöttem. Ezeket mindig a nővéreimnek szavaltam el, akik ezen jókat mosolyogtak. Aztán kimaradt jó pár év, és nagyjából négy éve kezdtem el írni.

4.) Van már kiadott/megjelent műved?

Nyomtatásban még nem jelent meg semmi írásom, de ez nem sokáig marad így. Pár hónapja Victoria Green elkérte a Köszönöm című versem, mely a legújabb regényében fog megjelenni. Emellett tavaly novemberben a Lidércfény Kulturális Magazin szépirodalmi rovatába került be a Csend... című prózám.
Idén tervezem kiadni a Néma bűnök című könyvem első kötetét. Először e-könyvben, majd nyomtatásban, de valószínű, hogy ez csak az év vége felé valósul meg.

5.) Melyik volt a legelső írásod?

Ha a gyermeteg verseimet nem nézem, akkor a Néma Bűnök első fejezetére mondhatom, hogy életem első írása volt.

6.) Miért írsz?

Nem tudom. Ezzel a két szóval tudnám a legjobban jellemezni. Nálam az írás olyan, mint másnak a levegővétel, egyszerűen nem létezem nélküle. Ha mégis meg kéne fogalmaznom, akkor a legkifejezőbb az lenne, hogy nálam ez egy belső kényszer. Páromnak azt szoktam mondani, hogy bizsereg a lelkem.

7.) Hogyan találsz időt az írásra?

Mostanában elég nehezen. Amikor elkezdtem, akkor nem volt más dolgom, mint írni. Jelenleg egy Narutos fanfinction oldal adminja vagyok, van két lektoráltam, néha becsúszik egy-egy cikk, és írástechnikai bejegyzés. Ezek olyan elfoglaltságok, melyeket nagyon élvezek, viszont rengeteg időt vesznek el a saját írásaimtól. Ezért leginkább késő este, vagy éjjel van időm írni. Nem egyszer a gép mellől indulok el a munkába.

8.) Mikor és hol szeretsz a legjobban írni?

Csak és kizárólag itthon a saját kis vackomban írok. Itt csend és nyugalom vesz körül. Elképzelni sem tudom, hogy milyen lehet utazás, munka, iskolai szünet alatt alkotni. Ha így tennék, akkor megoszlana a figyelmem, és amit csinálok, arra szeretek teljes mértékben odafigyelni. Számomra fontos, hogy olyan dolgok, tárgyak vegyenek körül, amiket már megszoktam. Nem szeretek kilépni a megszokott komfortzónámból.

9.) Mit szoktál enni vagy inni írás közben?

Enni egyáltalán nem szoktam, inni csak kávét. Zavar, ha írok egy történetet, ott vagyok a lelkemmel, a testemmel és akkor ezt a folyamatot/érzést meg kell szakítanom azzal, hogy eszek valamit. Egyedül a kávé és cigi az, amit engedélyezek magamnak az alkotás alatt.

10.) Van íráshoz használt dallistád?

Van, de nem mindig használom. Ez nem is dallista, hanem egy jó hosszú, konkrétan három és fél órás komolyzenei válogatás. Amikor elindítom, akkor nem foglalkozom semmi mással, csakis az írással.
Persze, megesik az is, hogy nincs kedvem zenét hallgatni, vagy épp kimondottan zavar, akkor viszont a csend az, ami megfelelő számomra az alkotáshoz.


11.) Mit gondol(nak) a családod/barátaid/szeretteid arról, hogy írsz?

Hála az égnek támogatnak. Legfőbb támaszom a párom. És ő az, aki kendőzetlenül, őszintén megmondja a véleményét az írásaimról. Ő az első, és egyben legkíméletlenebb kritikusom is. Ha valami nem tetszik neki, azt mindenféle köntörfalazás nélkül megmondja. Volt rá példa, hogy egyetlen szóval jellemezte az aktuális írásom: szar. Nem esett jól, de legalább őszinte véleményt kaptam. 
A családomon kívül nem sokan tudják a környezetemben, hogy írok. Úgy gondolom, ez jól is van így. Akik pedig tudják, azok támogatnak, sőt segítenek is. Van olyan kollégám, aki úgy olvassa az írásaim, hogy kezébe vesz egy ceruzát, és a szövegben bejelöli, amit nem ért, vagy kijavítja a helyesírási hibákat, elütéseket.

12.) Az alkotás melyik részét szereted a legjobban?

Természetesen magát az írást. Általában írás közben jönnek az újabb és újabb ötletek, részletek vagy veszek észre logikátlanságokat. Olyankor a szövegben piros színnel bejelölöm, és pár szóban odaírom, hogy mi az, ami nem tetszik, vagy mire kell odafigyelnem. Írás közben egy másik világban, egy teljesen más dimenzióban élek. 

13.) Az alkotás melyik része jelenti számodra a legnagyobb kihívást?

A szöveg javítása. Általában mikor kész vagyok egy-egy fejezettel, úgy érzem, hogy teljesen boldog vagyok. A fellegekben járok, és pár napig nincs az az ember, Isten, bárki vagy bármi, ami ezt az érzést elveheti tőlem. Aztán kinyomtatom, és jön a feketeleves. Rengeteg elírást, logikátlanságot, magyartalan mondatot, és néhol teljesen értelmetlen bekezdéseket találok. Ezeket kijavítom, bár szívem szerint ezt másra bíznám. Ez egy nagyon aprólékos, teljes odafigyelést igénylő munka. Nemcsak a szavakat, mondatokat, bekezdéseket kell figyelni, hanem emellett teljes egészében a szöveget, illetve a szövegkörnyezetet is, hogy minden szó a helyén legyen, odaillő legyen, és mégse esek a szóismétlés hibájába. Számomra ez egy fiszi-fuszi meló, amit ha lehetne szívesen kihagynék.

14.) Milyen eszközökkel és mire szoktál írni?

Mindent másképp csinálok. Például a verseknek, prózáknak, novelláknak eszemben sincs vázlatot írni. Minek, ha itt van a fejemben az egész? Akkor inkább leülök, megírom, és a végén javítom. 
A Kivetettekkel már más a helyzet. Ott annyi a szereplő, a mellékszál, a cselekmény, hogy muszáj valami vázlatot készítenem, hogy pl. ha az egyik oldalon leírom, hogy az angyal köpenye piros színű, akkor ne írjam öt oldallal arrébb zöldnek. Igaz, ez csak egy kis apróságnak látszik, de számomra fontos, hogy minden logikusan épüljön fel. 
A Néma bűnöknél nem használok vázlatot, mert egyszerűen nincs rá szükségem, hiszen mindent átéltem, így mindent összefüggésekben látok. Valahogy csak érzem, hogy mikor kell drámait részt írnom, és mikor jön el az a pont, ahol a komolyságon egy picit lazítanom kell. 

15.) Hogyan lépsz túl az írói válságon?

Erre nem igazán tudok válaszolni, mert ha írói válságba kerülök, akkor egyszerűen nem foglalkozom vele, élem tovább az életem. Aztán eltelik pár nap és rájövök, hogy ez így nem mehet tovább, mert ki fogok esni az írásból. Ezért kényszerrel ráveszem magam, hogy leüljek a gép elé, és írjak. Akkor is, ha az első szavakkal, mondatokkal vért izzadok.

16.) Hogyan motiválod magad az írásra?

Nem igazán van ilyenre szükségem. Általában mindig írási kényszerem van. Nagyon ritka, amikor nincs arra késztetésem, hogy írjak. Szinte nincs olyan nap, hogy ne alkossak valamit. 

17.) Kik azok a szerzők, akik a legjobban inspirálnak téged íróként?

Hát, nincsenek ilyen szerzők. Inkább pont az ellenkezője igaz rám. Amikor olvasok egy jól megírt, igényes történetet, akkor nagyon le tudok törni, hogy ő milyen jót tudott írni, bezzeg én. Persze tudom, hogy ez semmi más csak önsajnálat, így nagyon hamar összeszedem magam. 

18.) Melyik könyvek inspirálnak téged legjobban íróként?

Nincs kifejezetten egyetlen könyv sem, amit fel tudnék hozni. Az tény, hogy jobban preferálom a szép -és világirodalmat, mint a kortársat, de ettől függetlenül nincs olyan könyv, mely után úgy érzem, hogy nekem írnom kell. Ez az érzés alapból bennem van.

19.) Mi a legjobb írói tanács, amit valaha kaptál?

Amikor elkezdtem írni, akkor rengeteg jó tanácsot, ötleteket kaptam az írótársaktól, mégsem tudnék kiemelni egyet sem. Összességében azt mondhatom, hogy azok a vélemények, kritikák estek a legjobban, ahol felhívták a figyelmem a gyengeségeimre, és ajánlottak pár megoldást. Ezekből tudtam, és a mai napig tudok fejlődni.

20.) Milyen céljaid vannak idén az írással kapcsolatban?

Beküldtem a nevezésem a harmadik moly-antológiára. Ennek eredményét még várom. Az év vége felé szeretném kiadni a Néma bűnök első kötetét. Először e-könyvben, majd egy picit később, talán jövő év elején papír alapon is. Jelenleg ezen dolgozom, minden egyes szabad percemben írom a fejezeteket, illetve a meglévőket átírom, írok hozzá, javítom.


Minden kedves olvasómat, írótársamat biztatok arra, hogy töltse ki ezt a kérdőívet. Személy szerint, élveztem válaszolni a kérdésekre. Ha valaki kitöltötte, remélem megtisztel azzal, hogy kommentben elküldi a linket hozzá, mert kíváncsi vagyok, ki hogy ír. 









Subscribe to Our Blog Updates!




Share this article!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Return to top of page
Powered By Blogger | Design by Genesis Awesome | Blogger Template by Lord HTML